Nem mondhatom el senkinek,
elmondom hát mindenkinek!
Ha van egy titkod ami már rettenetesen nyomaszt
és szeretnél megszabadulni tőle, mondd el itt,
mindenkinek, természetesen név nélkül...
Az ötlet Frank Warren amerikai képzőművésztől származik aki 2004-ben háromezer darab képeslapot rejtett el könyvtárak könyveiben és arra kérte a megtalálókat, osszák meg vele arc és név nélkül legbensőbb titkaikat. Az első körben 100 képeslapból kiállítást rendezett és azt hitte, ennyi volt. De idővel elkezdtek hozzá özönleni a lapok. A palackposta ezen modern változatából ömlenek az üzenetek a világhálón. példák: " Azt hiszem, mellrákom van de félek elmenni az orvoshoz." "Amikor férjhez mentem minden este altatót kevertem a férjem ételébe, csak, hogy békén hagyjon." "46 éves vagyok, meleg, és még mindig nem tudja a családom." "Tegnap este nem vettem be a tablettát. Még ha elhagysz is, akkor is lesz belőled mindig egy rész nálam, ami örökké szeretni fog." "Néha csak azért mosolygok, hogy vissza tudjam tartani a sírást. Bárcsak el tudnám neked mondani." "Huszonöt éves házasságom alatt minden nap imádkoztam Istenhez, és az ateista férjemnek erről halvány gőze sincs." "Szexeltem egy nős pasival a liftben, pár perccel azután, hogy találkoztunk. " "Halálra rémít, amikor mögötte ülök a motoron, de nem merek szólni, hogy vezessen lassabban." "Ha nyernék a lottón első utam egy válóperes ügyvédhez vezetne." " 1977-es végzős osztálynak: Még mindig ugyanúgy utállak benneteket!" Nyilvánvaló, hogy sok titkot tartunk magunkban. De úgy gondolom, hogy ezek az érzések, gondolatok, félelmek, amelyeket elraktározunk, gyakran ugyanazok a dolgok, amelyeket egyesítenek minket másokkal. Ezek a legemberibb részeink. 
